Db., 2020. 07. 12. (v)
Márk 1,10-11; 9,7
Az Atya bizonyságtétele a Fiáról-1
- 02 -
Ige:
Márk 1:10-11 És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni, és a Szellemet mint egy galambot ő reá leszállani; És szózat lőn az égből: Te vagy az én szerelmes (=szeretett) fiam, akiben én gyönyörködöm.
Márk 9:7 És felhő támada, mely őket befogá, és a felhőből szózat jöve, mondván: Ez az én szerelmes (=szeretett) Fiam; őt hallgassátok.
Bevezetés:
Folytatjuk A testben megjelent Istenről, azaz J. Kr.-ról a sorozatot. A múlt alkalommal: Isten fia és Ember fia volt a téma. Már akkor szó volt arról, hogy maga az Atya is bizonyságot tett sok tanú előtt, hogy J. Kr. az Ő szeretett fia. A témánk most is ez: Az Atya bizonyságtétele a fiáról. De most nem csak arról lesz szó, hogy J. Kr. az Isten fia, hanem arról is, amiket még kijelentett az Atya a Fiúról, a testté lett Istenről, J. Kr.-ról.
1.) Az Atya szereti a Fiút
Így olvastuk: Te vagy az én szerelmes (=szeretett) fiam. Másik helyen: Ez az én szerelmes (=szeretett) Fiam. A szerelmes (=szeretett) az agapé szóból származik. Isteni szeretet. Kibeszélhetetlen, felfoghatatlan szeretet. Az a négydimenziós szeretet, amiről azt olvassuk Ef 3:18-19 A szeretetben meggyökerezvén és alapot vevén, hogy megérthessétek minden szentekkel egybe, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága [az Isten jóvoltának], És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felül haladó szeretetét, hogy [ekképpen] beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig.
Hogy lehet megismerni a minden ismeretet felül haladó szeretetet? Úgy, ha belé gyökerezünk. Az Atya szerette a Fiút, és Ő belegyökerezett az Atyába és az Ő szeretetébe; ebből élt. És azért jött, hogy mi is ebbe a szeretetbe gyökerezzünk bele.
2.) Az Atya gyönyörködik a Fiúban
Így olvastuk: Te vagy az én szerelmes (=szeretett) fiam, akiben én gyönyörködöm. Gyönyörködik = tetszéssel fogad, meg van elégedve vele, örömét leli benne. Gyönyörködik, mert nem talál Benne semmi hibát. Örömét leli Benne, mert az Atya Önmagát látja Benne: a maga jellemét, tisztaságát, jóságát, a maga valóságát. Így van megírva: Zsid 1:3 Aki (J. Kr.) az Ő dicsőségének visszatükröződése, és az Ő valóságának képmása. Ezért mondhatta az Úr:
Ján 14:9b aki engem látott, látta az Atyát.
Ahogyan az Atya a Fiúban a maga képét kereste, úgy keresi J. Kr. bennünk a saját képét. Csak abban gyönyörködik, mert az olyan, mint az Atya képe. Még nem vagyunk olyanok, amilyennek látni szeretne, de erre formál minket. 2Kor 3:18 Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy, mint az Úrnak Szellemétől. (Ahogy az Úr Szelleme formál). Tehát J. Kr.-t kell néznünk. Őt kell jobban megismernünk, és akkor a Szt. Szellem Hozzá hasonlóvá formál.
De van egy drága ígéretünk is: 1Ján 3:2-3: most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van. És akiben megvan ez a reménység Ő iránta, az mind megtisztítja ő magát, amiképpen Ő is tiszta.
3.) A Szt. Sz. galamb képében láthatóan a Fiúra szállt
Ez is az Atya bizonyságtétele volt. Ezt Keresztelő Jánosnak előre kijelentette: Ján 1:33-34 És én nem ismertem őt; de aki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nekem: Akire látod a Szellemet leszállani és rajta megnyugodni, az az, aki keresztel Szt. Sz.-el. 34 És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia.
Mi a jelentősége ennek? A bemerítéssel az Úr Jézus teljesen Istennek szentelte magát, hogy elvégzi a rábízott munkát. Ézs 61:1-2a Az Úr Isten szelleme van én rajtam azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak; elküldött, hogy bekössem a megtört szívűeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a megkötözötteknek megoldást; Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét… Ezt olvasta fel a zsinagógában, saját magára alkalmazta, és ezt is tette.
De a Szt. Sz. másvalamiről is szólt: Zsid 9:14 Krisztus… örökké való Szellem által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek. Ez volt testté lételének a fő célja, a csúcspontja. Ezzel szerezte meg a békességünket, üdvösségünket, a fiakká fogadásunkat és mennyei örökségünket.
Számunkra is nélkülözhetetlen a Szt. Sz. Róm 8:9b Akiben pedig nincs a Kr. Szelleme, az nem az övé. Mert a Szt. Sz. pecsét és zálog. 2Kor 1:21-22 Aki pedig minket ti veletek egybe Krisztusban megerősít és megken minket, az Isten az; Aki el is pecsételt minket, és a szellemnek zálogát adta a mi szíveinkbe. Ezért: Ef 4:30 meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Szellemét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára.
4.) Látta az egeket megnyílni
Azt olvastuk: feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni. Mit üzent ezzel az Atya a Fiúnak? Az üzenet kettős volt. A megnyílt égből jött a Szt. Sz., és onnan jött az Atya szózata is. És ez nekünk is sokat mond.
Először: Isten nem zárkózik be az egekbe. Noha hozzáférhetetlen dicsőségben lakozik, mégis hajlandó megnyitni az eget, lehajolni hozzánk, mert szeret.
Másodszor: A megnyílt égből kaptuk az Ő szavát, az Igét. Régen a próféták által, utoljára pedig Fia által.
Harmadszor: Mivel megnyílt az ég, Isten Fia lejött közénk. Ján 1:14 És az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal. J. Kr. születésekor a megnyílt égből angyalok jöttek a jó hírrel: Luk 2:13-14 És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent dicsérik és ezt mondják vala: Dicsőség a magasságos [mennyek]ben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! J. Kr.-al Isten jóakarata jött a megnyílt égből.
Negyedszer: Mi is a megnyílt égből kaptuk a Szt. Sz.-et. ApCs 2,2. 4: És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. 4. v.: És megtelének mindnyájan Szt. Sz.-el.
Ötödször: A megnyílt égbe felment a mi Urunk, hogy helyet készítsen nekünk, hogy oda mehessünk, ahol az Atya van. De ehhez J. Kr. áldozata kellett. Mert még a jeruzsálemi templom szentek szentjébe sem mehettünk. Zsid 10:19-20 Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által, Azon az úton, amelyet ő szentelt nekünk új és élő [út] gyanánt, a kárpit, azaz az ő teste által. Most már a mennybe is kinyitotta az Utat az Úr. Pl. János írja: Jel 4:1 Ezek után látám, és íme egy megnyílt ajtó [vala] a mennyben, és az első szó, amelyet mint egy velem beszélő trombitának szavát hallék, ezt mondja vala: Jöjj fel ide. Isten mennybe hívó szava: Jöjj fel ide, azért hangozhat, mert J. Kr. megnyitotta az eget a számunkra is, és alkalmassá tett arra, hogy megjelenhessünk Isten színe előtt.
A megnyílt ég és J. Kr. várta István vértanút. Apcs 7:56 És monda: Íme látom az egeket megnyílni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állani.
Hatodszor: A megnyílt égből jön el értünk, aztán pedig eljön ítéletet tartani. Jel 19:11 És látám, hogy az ég megnyílt, és íme vala egy fehér ló, és aki azon ül vala, hívatik vala Hívnek és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik. Hadakozik ellenségei ellen, és elpusztítja őket. Megítéli azokat, akik semmibe vették, hogy az ég először azért nyílt meg, hogy J. Kr. meghaljon az ő bűneikért is, és ők is béküljenek meg Istennel.
5.) Őt (J. Kr.-t) hallgassuk
És felhő támada, mely őket befogá… Luk 9,34-36 szerint Mózes és Illés bement a felhőbe, és szózat lőn a felhőből, mondván: Ez amaz én szerelmes Fiam, őt hallgassátok. És mikor a szózat lőn, találtaték Jézus csak maga. Ez a megdicsőülés hegyén történt. Ezzel az Atya azt is kijelentette, hogy Mózes és a próféták által küldött isteni üzenet a Fiúban beteljesedett. A prófétákat Illés képviselte. Most már a Fia általa szól az Atya. Zsid 1,1: Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nekünk Fia által.
De azt is jelenti, hogy hitben járunk, nem látásban. Mert az Úr Jézust testi szemeinkkel nem látjuk, de egyszer meglátjuk, amint van. Addig pedig az Ő szava éltet, amelyet a Szt. Szellem tesz élővé.
Befejezés:
Az Atya bizonyságtétele a Fiúról: 1. Szereti Őt. 2. Gyönyörködik Benne.
3. Szt. Szellemmel kente fel Őt. 4. A Fiúért nyílt meg az ég. 5. Mózes és a próféták által küldött isteni üzenet a Fiúban beteljesedett, és Isten most a Fia által szól hozzánk. Őt hallgassuk!
A 180. sz. ének erről szól. Hangosan nem énekeljük el, de a szívükben igen!
Bár nem lát téged földi szem, Uram, tiéd vagyok. // Bár arcod rejtve van nekem, mégis felém ragyog. // Fülem nem hallja hangodat, mégis beszélsz velem, // és boldogságot csak az ad, ha szódat érthetem. // Képed betölti lelkemet, utam bármerre visz, // és mindenütt kezed vezet, ha azt nem látom is. // Kimondani mi vagy nekem, ó, nincsen arra szó; // most hitből áll csak életem, s ez mégis mind való. // De majd a fátyol szétszakad, mely most még rejteget, // és színről színre láthatlak, s fényedben élhetek. Ámen